- Tudod, Ash, te most a suli egyik legmenőbb diákja mellett ülsz. Ráadásul a nyolc leghíresebb srác legtöbbjének haverja vagy - adta szokásos formáját Declan.
- Miért te vagy a legmenőbb? Szerintem... - néztem körbe a teremben, majd meg is találtam azt a helyes srácot akit első órán láttam. - ő sokkal helyesebb nálad - feleltem szem rebegtetve. Declan elsápadt, majd idegesen fürkészte az osztályt.
- Ki? Hol van? Hadd intézzem el!
- Ő! Ott az ablak felőli padsorban - mutattam az említett fiú felé.
- Jace?!
- Még a neve is - tetettem azt, hogy tetszik. Bár meg kell hagyni, tényleg jól néz ki, és bár nem ismerem, de humorosnak tűnik, ahogy látom haverján, mennyire nevető görcsöt kapott.
- Ashley Deveraux! Ezt te sem gondolod komolyan - hallom Taylor hangját, mire felé fordulok. Ezt a tanár is meghallhatta, mert tekintetét rám fordította.
- Kérem Miss Deveraux, kijönne ide és elmondaná mi a probléma?
- Ezer örömmel - álltam fel a helyemről és kimentem a táblához. Amint kiértem a tanár meg sem várta míg megszólaltam.
- Nos? - türelmetlenkedett.
- Ja, csak Declan kiakadt, mert azt mondtam, hogy nem ő a leghelyesebb. Látja, milyen sápadt - mutattam az említett felé, majd Jace irányába fordultam. - Amúgy kéne a számod, szépfiú - kacsintottam rá.
- Passzolok - mondta unottan.
- Végre! - mondtam és most igazán megkönnyebbültem.
- Ha nem tudnád, pont most utasított el - közölte a mellette ülő.
- Tudom épp ezért mondtam, hogy végre, ami azt akarta jelenteni, hogy van egy olyan srác aki nem ugrik rá minden elérhető csajra.
- Na és mi?! - hallom Lucas hangját.
- Ezt te sem gondoltad - nevettem fel.
- Köszönjük Miss Deveraux, de folytatni szeretnénk az órát - vajon ki lehetett ez? Hát persze, hogy a tanár.
- Maga hívott ki - vontam vállat.
- Üljön le!
Suli után Taylor és Cole elhívtak a fociedzésükre. Most először fogok találkozni a focicsapattal. Kint a pályán leültem a lelátóra, és onnan figyeltem az edzést, mikor egy labda eltalált. Nem sérültem meg, mert elkaptam, majd kérdőn a fiúkra néztem.
- Kinek? - kiáltottam oda. A pálya túlsó oldalán megláttam Jace-t, amint jelez nekem hogy dobjam oda. Nem nézi ki belőlem, hogy tudok olyan messzire dobni, de kedves. Na de mire való a fiútestvér, aki csapatkapitány, mint sem, hogy megtanítsa a húgát focizni. Az órákon át tartó edzéseknek, melyeket még ma is megtartok, ha itt van vele, ha nem, nélküle, meg lett a haszna mert csont nélkül dobtam a karjaiban. A fiúk döbbenten néztek rám. Mi van, még nem láttatok focizó csajt,vagy mi?!?!
- Ezt honnan tanultad, Ash? - mondta Cole.
- Mike-tól.
- Gyere el a válogatóra!
- Komolyan? - ráncoltam szemöldököm.
- Igen - bólogattak a fiúk, egy kivételével, aki engem fürkészett.
- Mikor lesz?
- Ma délután - felelt egy ismeretlen.
Túl hamar elérkezett a délután, én pedig mentem ki a pályára felszerelésben, hogy beválogassanak. Körbenéztem, és a pom-pom lányokon kívül, és még pár nézőt eltekintve én voltam az egyedüli lány. Egyszer csak megérkezett Jace, ebből következtettem, hogy ő a csapatkapitány.
- Aki bejutott az holnap jelentkezzen a felszereléséért. Itt komoly csapatról van szó. Nem veszünk fel akárkit - mondta szigorúan. - Bizonyítanotok kell!
Ezzel el is kezdődött a válogatás. Mire végeztünk még rohadtul bírtam volna, de a többi újonc-jelölt majd össze nem esett. Azt hiszem nem hibáztam, és egyszer sem ejtettem el a labdát, mindig jó helyre dobtam.
- Most pedig mondjuk annak az öt embernek a nevét aki csapatunkat erősíti. Cody Winlown, Tyler Fray, Tom Grey, Rowdy White, ... és azt hiszem most először fordul ilyen elő a suli történetében, de hadd köszöntsem, Ashley Deveraux-t! - arcom kifejezéstelen maradt csak bólintással jeleztem hogy megértettem. Belül ujjongtam és visítoztam de nem akartam hogy a fiúk ne vegyenek komolyan.
- Na látod! Biztos jobban sikerült itt az első napod mint gondoltad volna - vigyorgott rám Taylor.
- Igen - megeresztettem egy mosolyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése